• A talajvizsgálatokról
• A talajmintavétel szabályairól
• A növénymintavétel szabályairól
• A vízvizsgálatokról
• A talajvizsgálati eredményekről
• UIS minta átvételi szabályzat

A talajmintavétel szabályai

Laboratóriumunk az általunk, akkreditáltan gyűjtött talajminta-vételezést javasolja. Kisebb területen gazdálkodók számára, költségeik minimalizálása szempontjából célravezető lehet a minták saját maguk által történő begyűjtése. Ne feledjük azonban, hogy a pontos szaktanács, tápanyag-ellátási szakvélemény alapja a szakszerű talajmintavétel (MSZ-08-0202-1977).

A mintavételezés célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele.

• Egy átlagminta maximálisan 5 ha területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 ha-t, úgy a parcellát 5 ha-os, lehetőleg homogén területekre kell bontani.
• A mintavételi pontok kijelölését 1:10000 léptékű térkép alapján célszerű végezni. Ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is.
• A térképlapon rögzíteni kell a mintavétel helyszíneit, valamint a minták azonosítóját.
• A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.
• Az átlagmintát talajtanilag egységes területről azonos módszerrel, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni.
  • Szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (0-30 cm) 
    parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk átlagmintát. 
  • Rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből
    parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk
    egy átlagmintát.
  • Álló kultúráknál 0-30, 30-60 cm,
    bogyósoknál 0-20, 20-40 cm szintekből
    kell 1-1 talajmintát venni.
• Az átlagminta részmintákból áll. Minél több részmintából rakjuk össze az átlagmintát, annál pontosabb eredményre számíthatunk.
  • Rét-legelő esetén min. 30, szántóföldi kultúra
    esetén min. 20 ponton vegyünk azonos
    tömegű részmintát.
• A mintázandó területről a részmintákat zig-zag vonalban, vagy átló mentén vegyük úgy, hogy az a területet a lehető legjobban reprezentálja.
• TILOS mintát venni
  • szántóföldi kultúránál a tábla szélén 20m-es sávban
  • a forgókban
  • a szalmakazlak helyén
  • műtrágya, talajjavító anyag, szerves
    trágya depók helyén
  • állatok delelő helyén
• A mintavétel OPTIMÁLIS időpontja a termés betakarítása utáni, még a trágyázás előtti időszak, mikor a talaj művelhető állapotban van. Vehető még minta:
  • az ősszel alaptrágyázott területekről a következő
    évben,a trágyázástól számított min. 100 nap elteltével
  • a tavasszal műtrágyázott területekről a
    betakarítás után, de az utolsó trágyázástól
  • számított min. 100 nap elteltével szervestrágyázás
    esetén min. 6 hónap elteltével

A mintavétel mind gépi, mind pedig kézi mintavevő eszközökkel (köztük ÁSÓ) végezhető.

A mintavétel során az egyes részmintákat vödörben gyűjtsük, majd a parcelláról történt mintavétel végeztével alaposan keverjük össze. Az így kapott homogén, a tábla egészét reprezentáló átlagmintából 1-1,5 kg-nyit töltsünk 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba, amely mérete lehetővé teszi, hogy az saját anyagával kerüljön bekötésre.

A zacskó bekötése előtt a mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátnunk, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét, a mintavétel helyét és idejét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét. Az ily módon kitöltött mintaazonosító jegyet külön zacskóba helyezve (az adatok olvashatóságának biztosítása érdekében) tegyük a talajt tartalmazó tasakba.