
- A talajvizsgálatokról
- A talajmintavétel szabályairól
- A növénymintavétel szabályairól
- A vízvizsgálatokról
- A talajvizsgálati eredményekről
- UIS minta átvételi szabályzat
A talajmintavétel szabályai
Laboratóriumunk az általunk, akkreditáltan gyűjtött talajminta-vételezést javasolja. Kisebb területen gazdálkodók számára, költségeik minimalizálása szempontjából célravezető lehet a minták saját maguk által történő begyűjtése. Ne feledjük azonban, hogy a pontos szaktanács, tápanyag-ellátási szakvélemény alapja a szakszerű talajmintavétel (MSZ-08-0202-1977).
A mintavételezés célja az adott területre jellemző átlagminta felvétele.
- Egy átlagminta maximálisan 5 ha területet jellemezhet. Amennyiben egy parcella területe meghaladja az 5 ha-t, úgy a parcellát 5 ha-os, lehetőleg homogén területekre kell bontani.
- A mintavételi pontok kijelölését 1:10000 léptékű térkép alapján célszerű végezni. Ennek hiányában használhatók az egyedi blokktérképek másolatai is.
- A térképlapon rögzíteni kell a mintavétel helyszíneit, valamint a minták azonosítóját.
- A térképnek tartalmaznia kell a parcellák határait, azonosítóit, területét.
- Az átlagmintát talajtanilag egységes területről azonos módszerrel, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni.
• Szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (0-30 cm)
parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk átlagmintát.
• Rét-legelő kultúránál 2-20 cm mélységből
parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk
egy átlagmintát.
• Álló kultúráknál 0-30, 30-60 cm,
bogyósoknál 0-20, 20-40 cm szintekből
kell 1-1 talajmintát venni. - Az átlagminta részmintákból áll. Minél több részmintából rakjuk össze az átlagmintát, annál pontosabb eredményre számíthatunk.
• Rét-legelő esetén min. 30, szántóföldi kultúra
esetén min. 20 ponton vegyünk azonos
tömegű részmintát. - A mintázandó területről a részmintákat zig-zag vonalban, vagy átló mentén vegyük úgy, hogy az a területet a lehető legjobban reprezentálja.
- TILOS mintát venni
• szántóföldi kultúránál a tábla szélén 20m-es sávban
• a forgókban
• a szalmakazlak helyén
• műtrágya, talajjavító anyag, szerves
trágya depók helyén
• állatok delelő helyén - A mintavétel OPTIMÁLIS időpontja a termés betakarítása utáni, még a trágyázás előtti időszak, mikor a talaj művelhető állapotban van. Vehető még minta:
• az ősszel alaptrágyázott területekről a következő
évben,a trágyázástól számított min. 100 nap elteltével
• a tavasszal műtrágyázott területekről a
betakarítás után, de az utolsó trágyázástól
• számított min. 100 nap elteltével szervestrágyázás
esetén min. 6 hónap elteltével
A mintavétel mind gépi, mind pedig kézi mintavevő eszközökkel (köztük ÁSÓ) végezhető.
A mintavétel során az egyes részmintákat vödörben gyűjtsük, majd a parcelláról történt mintavétel végeztével alaposan keverjük össze. Az így kapott homogén, a tábla egészét reprezentáló átlagmintából 1-1,5 kg-nyit töltsünk 1-2 kg talaj befogadására alkalmas polietilén zacskóba, amely mérete lehetővé teszi, hogy az saját anyagával kerüljön bekötésre.
A zacskó bekötése előtt a mintákat mintaazonosító jeggyel kell ellátnunk, mely tartalmazza a gazdálkodó nevét, a vizsgálat jellegét, a mintavétel helyét és idejét, a parcella jelét, a minta kódját és a mintavétel mélységét. Az ily módon kitöltött mintaazonosító jegyet külön zacskóba helyezve (az adatok olvashatóságának biztosítása érdekében) tegyük a talajt tartalmazó tasakba.
