- A talajvizsgálatokról
- A talajmintavétel szabályairól
- A növénymintavétel szabályairól
- A vízvizsgálatokról
- A talajvizsgálati eredményekről
- UIS minta átvételi szabályzat
A talajvizsgálatokról
Uniós csatlakozásunk kapcsán már a hazai gazdálkodókkal szemben is elvárás a fenntarthatóságra törekvő, (környezet-) tudatos mezőgazdasági termelés folytatása. Számos pályázat előírja a rendszeres talajvizsgálati eredményekre épülő szaktanács alapján folytatott tápanyag-gazdálkodást. A Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY), valamint a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kiadványok egyben részletes iránymutatást is adnak a szakszerű tápanyagellátást illetően. A gazdálkodók anyagi helyzetének javításán, azok „helyzetbe hozásán” túl a különböző programok célja a környezettudatos gazdálkodás megismertetése, betartatása, valamint elfogadtatása is a gazdákkal.
Kötelező talajvizsgálatok | |
|---|---|
| Program | Tudnivalók a talajvizsgálatokról, megjegyzések |
| AKG | Célprogramtól függő talajvizsgálati sor (szűkített-, bővített-, teljes körű talajvizsgálat). A program kezdő és befejező évében kötelező a talajvizsgálatok elvégeztetése. A 2004-ben indult AKG program záró éve 2008 szeptembere és 2009 augusztusa között lesz. Az AKG programba be nem vitt területeken a HGGY betartása kötelező. Ez alapján 5 évente (a 2004/2005, vagy a 2008/2009 évek valamelyikében) szűkített talajvizsgálatok elvégeztetése kötelező. A program nyitó időszakához hasonlóan jelentős torlódások várhatók. Javasolt a mintavételek minél korábbi megkezdése, illetve előzetes egyeztetés a szaktanácsadóval, laboratóriummal. |
| AVOP, NVT | Kötelező a HGGY előírásainak betartása. Ez alapján 5 évente szűkített talajvizsgálatokat kell végeztetni. |
| Nitrát érzékeny területek | A HMGY betartása kötelező. Műtrágyázni szántóföldi kultúra esetében 5, illetve gyepnél 10 évente elvégzett talajvizsgálati eredmények birtokában lehet. A nitrát érzékeny területek listája változott. Javasolt a vonatkozó jogszabályok - 49/2001 (IV.3.); 27/2006 (II.7.) részletes áttekintése. A rendelet be nem tartása 50-500 ezer forintig bírságolható. |
Akiket a pályázatok köteleznek a talajvizsgálati eredmények alapján folytatott tápanyag ellátásra és komolyan vették feladatukat, kétszer nyernek. Egyszer a pályázat közvetlen összegét, másrészt az okszerű tápanyag gazdálkodás többletbevételét.
Akik pályázati kötelezettség nélkül, pusztán a szakmai indokokat felismerve végeztetnek talajvizsgálatokat, túl azon, hogy részletes információt nyernek termőterületeik talajtulajdonságairól, a szakszerű tápanyag-gazdálkodás eredményeként javíthatják területeik fizikai-kémiai tulajdonságait, valamint hatékonyabbá tehetik erőforrásaik felhasználását.
A laboratóriumi vizsgálatok többszörösen megtérülnek!
A rendszeres talaj- és növényanalízis, valamint a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag visszapótlás egyfelől javítja termesztett növényeink mennyiségi és minőségi mutatóinak alakulását, a termelés biztonságát, másfelől racionalizálja a műtrágya felhasználást.
A laborvizsgálatokra alapozott tápanyagellátás így költségtakarékos és környezetkímélő mezőgazdasági termelést tesz lehetővé.
A laboratóriumi vizsgálatok olcsók!
Amennyiben kiszámítjuk, hogy egy átlagos talajvizsgálat mekkora költséget ró a gazdálkodóra, megdöbbentően alacsony, 130-160 Ft/ha/év összeget kapunk, mely mintegy 6-10 kg/ha műtrágya árának felel meg évente.
Az összeg messze elmarad a kézzel fogható előnyök mellett, melyek a következők:
racionalizált műtrágya kijuttatás
egészségesebb, ellenállóbb állomány
jobb termésminőség
nagyobb termésmennyiség
NAGYOBB NYERESÉG
